<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name></provider_name><provider_url>https://gastroerous.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Mazsanna</author_name><author_url>https://gastroerous.cafeblog.hu/author/mazsanna/</author_url><title>Bägel</title><html>&lt;p&gt;Időről időre van valamilyen gasztro-kattanásom. A világháló, a gasztromagazinok és -blogok hatására egy-egy étterem, étel, hozzávaló annyira foglalkoztat, hogy addig nem nyugszom, míg megfogom, megszagolom, hozzáérek, beleharapok – egyszóval: megtapasztalom.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ilyen mániákusan ragaszkodtam &lt;em&gt;a péksütemények netovábbjá&lt;/em&gt;hoz, a &lt;strong&gt;bägel&lt;/strong&gt;hez is. Órákat képes vagyok ilyenkor az interneten böngészni receptek és lelőhelyek iránt kutatva. „Tudományos kutatásom” során pedig mindig visszatérő elem volt a &lt;a href=&quot;https://www.facebook.com/budapestbagel&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Budapest Bägel&lt;/a&gt;, tehát nincs mese, hipotézist kell felállítani:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;“A Budapest Bägel isteni bagelt kínál kicsiknek és nagyoknak, fiúknak és lányoknak.”&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;Ide kvalitatív módszer kell!&lt;/em&gt; Budapesti látogatásomkor természetesen – szorgalmas bölcsész múltamból kifolyólag – napirendre tűztem e &lt;a href=&quot;https://gastroerous.wordpress.com/category/street-food/&quot;&gt;street food&lt;/a&gt; étterem meglátogatását.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;  wp-image-109 aligncenter&quot; src=&quot;https://gastroerous.files.wordpress.com/2016/04/budapest_bagel_logo.jpg?w=435&amp;h=390&quot; alt=&quot;budapest_bagel_logo&quot; width=&quot;435&quot; height=&quot;390&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Januári hideg van. Útitársam és idegenvezetőm-unokatestvérem, &lt;em&gt;Zsolti&lt;/em&gt;. A fővárosi utcákat rójuk. A&lt;em&gt; Baross utcá&lt;/em&gt;ban körözünk, a kirakatokat pásztázzuk, de nem találjuk. Egyszer csak, mint egy gyerek, aki a karácsonyfa alatt megtalálja a hőn áhított kisvasutat, felkiáltok: &lt;em&gt;“Ott van!” &lt;/em&gt;Nagyon jól esik belépni. Finom meleg van. A kicsi helyiségbe nehezen férünk be, mert ma (is) rajtunk kívül sokaknak esett a választása az édeskés péksüteményre.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lazacosat rendelek, Zsoltit a kacsamájasra beszélem rá.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;Eszter&lt;/em&gt; barátnőm fogalmazta meg egyszer, hogy vannak olyan ételek, amiket fogyasztva egyszerűen szomorúak leszünk, ha jól lakunk, mielőtt elfogyna tányérunkról. Én – bár eszméletlen mennyiségű ételt tudok szemvillanás alatt eltüntetni – sok étkezéskor érzem ezt. Itt sem volt máshogy. Hatalmas adagot kapunk. A téli hideg ellenére kint fogyasztjuk. A fehér, faajtóból készült rusztikus asztal mögé ülünk le, kezünkben a lyukas, telepakolt pékáruval. A dizájn egyébként nagyon vagány. Rusztikus, kicsit vidéki, kicsit romantikus. &lt;em&gt;Na, és a fekete kutya! &lt;/em&gt;Barátságos, szívet melengető. Nagyon szeretem azt is, hogy a &lt;em&gt;Budapest Bägel&lt;/em&gt; arculatát tekintve is nagyon fiatalos és hullámtörő. Közösségi oldalukon nem csak a szendvicsekről készült fotókat, de zenéket és cikkeket is megosztanak. Így megy a 21. századi ízlésformálás. &lt;em&gt;Remélem sokan fogékonyak rá!&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem bonyolítom. &lt;strong&gt;Remek volt&lt;/strong&gt;. A hipotézis alátámasztva.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szerintem (maximum 5 szakácssipka):  &lt;img class=&quot;alignnone  wp-image-380&quot; src=&quot;https://gastroerous.files.wordpress.com/2016/05/szakacssapka.jpg?w=40&amp;h=41&quot; alt=&quot;szakacssapka&quot; width=&quot;40&quot; height=&quot;41&quot; /&gt;&lt;img class=&quot;alignnone  wp-image-380&quot; src=&quot;https://gastroerous.files.wordpress.com/2016/05/szakacssapka.jpg?w=40&amp;h=41&quot; alt=&quot;szakacssapka&quot; width=&quot;40&quot; height=&quot;41&quot; /&gt;&lt;img class=&quot;alignnone  wp-image-380&quot; src=&quot;https://gastroerous.files.wordpress.com/2016/05/szakacssapka.jpg?w=40&amp;h=41&quot; alt=&quot;szakacssapka&quot; width=&quot;40&quot; height=&quot;41&quot; /&gt;&lt;img class=&quot;alignnone  wp-image-380&quot; src=&quot;https://gastroerous.files.wordpress.com/2016/05/szakacssapka.jpg?w=40&amp;h=41&quot; alt=&quot;szakacssapka&quot; width=&quot;40&quot; height=&quot;41&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Naná, hogy otthon reprodukálni akarom. Anyai segítséget hívtam hozzá, mert a rostán végül fennakadt recept végigolvasásában is elfáradtam.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;“Ez egyáltalán nem bonyolult.”&lt;/em&gt; – mondja anyukám, aki szobafestés és takarítás közben csak úgy ebédre szokott egy kis rétest nyújtani…a halászlé mellé.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Tényleg nem az, csak hajszálpontosan kimérjük, összekeverjük, állni hagyjuk, kelesztjük, formázzuk, megint pihentetjük, átfordítjuk, simogatjuk, beszélgetünk vele, kifőzzük, magokkal szórjuk, körbemutogatjuk, sütjük, állni hagyjuk.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;De megéri!&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mikor egyedül sütöttem &lt;a href=&quot;http://aprosef.hu/bagel_recept&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;ezt&lt;/a&gt; a receptet követtem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És ez lett belőle:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;  wp-image-114 aligncenter&quot; src=&quot;https://gastroerous.files.wordpress.com/2016/04/erus_bagel.jpg?w=589&amp;h=336&quot; alt=&quot;erus_bagel&quot; width=&quot;589&quot; height=&quot;336&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nagyon kézművesre sikeredett, ugye?🙂&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;Próbáljátok ki!&lt;/em&gt; Reggelire csak simán sajtkrémmel, feketekávé mellé szívet melengető.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;*Erus&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://gastroerous.cafeblog.hu/files/2016/12/erus_bagel-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>